Bővebb információ:
Forest Hungary Kft.
8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 90/a
Telefon: (06- 92) 507 800
Fax: (06-92) 507 890
info@foresth.hu
www.foresth.hu
Forrás: http://ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=620

Könyvjelzők

A külső fémrácsokat az alsó és felső szekrényelemek közé szerelik, és rendeltetésük az alapvető konyhai műveletek segítésére irányul, az alapanyagok előkészítésétől a tálalásig. A leggyakrabban használt külső fémrácsok a fémrúd garnitúrákra akasztható konyhai eszköz tartók; fedőtartók, papírtörlő tartók, fűszertartók, palack és-pohártartók. A munkahely komfortját olyan termékekkel is fokozhatjuk, mint a szakácskönyv tartó vagy az edényszárító. A felsorolt rácsok mindegyike 16 mm átmérőjű, különböző hosszúságú rudakra szerelhető, melyeket speciális kialakítású bilincsekkel rögzítünk a falra.
A külső rácsok másik fontos csoportja az ún. térbe állítható oszlopos rendszer, melynek alapját a 30 vagy 50mm átmérőjű függőleges oszlopok alkotják, melyekre a különböző formai kialakítású- és rendeltetésű fém- vagy üveg tálcák szerelhetők fel.

Fontos, hogy a külső rácsok egyben design elemek is, alapvetően befolyásolják a konyhabútor megjelenését, ennek megfelelően színben és formailag is igazodnak a bútor stílusához. Ennek megfelelően bizonyos típusok króm, arany vagy antikolt színekben egyaránt elérhetők a Forest Hungary Kft. kínálatában.
A belső fémrácsok a szekrénytest belsejében helyezkednek el, elsődleges feladatuk a konyhai eszközök és hűtést nem igénylő élelmiszerek gyors és kényelmes elérhetőségének és az optimális helykihasználásnak a biztosítása. A legkisebb elemektől – szélességük 150mm – a legnagyobbakig, melyeket kamrapolc vasalásnak hívunk, az összes szekrénymérethez kaphatók megfelelő méretű, kihúzó szerkezettel ellátott vasalatok. Mélységük a szekrénytest mélységéhez illeszkedik. Lehetnek előlaptartósak is, azaz a fiókelőt vagy ajtót közvetlenül fel tudjuk szerelni a rácsra.

Korunk követelményeinek megfelelően a rácsok önbehúzós és csillapított működésű változatban is elérhetők. A nehezen kihasználható terű sarokszekrények is komfortossá tehetők a kihúzható sarokvasalatok, vagy az ún. forgókosarak segítségével. A felsőszekrényekbe a fentiektől eltérő méretű- és rendeltetésű fémrácsok kerülnek, a felsőszekrények funkcióinak megfelelően. A legjellemzőbbek az edénycsepegtető garnitúrák, melyeket leggyakrabban a mosogatós elemek, illetve a mosogató gép felett helyeznek el.
A fémrácsok rendkívül széles kínálata lehetővé teszi, hogy több praktikumot, új esztétikai elemeket vigyünk készülő konyhabútorunkba, vagy akár utólag is növeljük a már meglévő szekrények komfortját.

Bővebb információ:
Forest Hungary Kft.
8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 90/a
Telefon: (06-92) 507 800
Fax: (06-92) 507 890
info@foresteu.com
www.foresteu.com

Forrás: http://ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=3895

Könyvjelzők

Az ajtók függőleges tengelyű nyitása szinte általános és kevesen gondolnak arra, hogy horizontálisan felnyíló is lehet. Ezek előnye, hogy nyitáskor szükségtelen félreállni előlük, és könnyebb a szekrényekbe ki-, berakodni is. Ennek ellenére sokan ragaszkodnak a függőlegesen pántolt ajtókhoz, mert ezt szokták meg.
A tömör ajtó is gyakoribb a felsőszekrényeken, ami ugyan egységességében impozáns hatást kelthet, ám néhány üvegezett ajtóval megtörhető az ajtósor monotóniája, és dekoratívabbá tehető a felső szekrénysor robosztus hatása. A felső szekrények némelyikének alsó részében a nyitott polcok is oldhatják az ajtók egyöntetűségét, és ez az itt elhelyezett, gyakran használt eszközök, kellékek elérhetőségét is megkönnyíthetik. Ezek sarokelemekként is dekoratívak és tárolásra is jól használhatók.
A munkapult jó megvilágítása is alapvetően fontos. Az alsó szekrények aljára szerelt energiatakarékos fénycsövek erre kiválóan alkalmasak, és sokkal gazdaságosabbak, mint az eddig általánosan használt halogén lámpák. Szinte a halogénekkel teljesen megegyező méretben és kialakításban kaphatók az energiatakarékos lámpák, igaz valamivel még drágábban. A felső szekrények tetejére szerelt és a frontfelületen túlnyúló párkányzatba szerelt halogén lámpák nagyon dekoratívak, ám adott esetben zavaróak is lehetnek az így keletkező árnyékok, és nagyon sokat fogyasztanak.

A megvilágításra ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a jó megvilágítás főzéskor a szükséges koncentráció okozta feszültséget is csökkenti. A pult megvilágítása természetesen nem pótolja a helyiség általános megvilágítását, különös tekintettel, ha azt ebédlőként is használják.
A felső szekrények megálmodott formai kialakítását tehát érdemes alaposan átgondolni, hogy ne csak szép, hanem praktikusan használható is legyen, mert az utólagos változtatások nem mindig valósíthatók meg, vagy jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Számítógépet használóknak ajánljuk az ALNO AG Kitchen Planner 0.96b programot, amellyel látványosan előre megtervezhetjük egy konyha berendezését. Az Ezermester Web oldaláról letölthető.

Forrás: http://ezermester.hu/cikk-4470/konyhai_felso_szekrenyek

Könyvjelzők

A funkciójából adódóan a konyhai munkapultoknak sok “megpróbáltatást” kell elviselniük. Kilöttyenő étel, különféle agresszívnak mondható folyadék, karcok és forró edények hatását kell a lehető legkevesebb maradandó nyom nélkül elviselnie. A megjelenésükön túl a strapabíró felület tehát alapvető követelmény ezekkel a többnyire lapanyagokból kialakított és főként munkára szánt felületekkel szemben.

Anyaguk a költségeik és adottságaik mellett színben és felületi strukturáltságukban is különbözőek. Célszerű figyelembe venni, hogy az erősebb és sötétebb színűek általában fárasztóak lehetnek a szemünknek, a fényes felületűeken pedig a leszáradt vízcseppek, mélyebb karcok vágások is jobban látszanak. A világosabb színűek tágítják és egyben derítik is a teret, a kisebb sérülések pedig kevésbé vehetők észre a matt vagy félfényes felületeken.

Amikor tehát munkapult anyagot választunk, a várható költségeken kívül már eleve számoljunk e sajátosságokkal, mint ahogyan a homlokél kiképzésével is. Az éles, illetve csak kissé lekerekített sarkok ugyanis könnyen sérülnek, kijavításuk pedig szinte lehetetlen. Az erőteljesebben lekerekítettek előnyösebbek. Az anyagválaszték igencsak sokféle, ezek használati jellemzői pedig legalább ennyire eltérőek.

Költségkímélők és strapabírók

A leggyakrabban használt munkapult anyaga különlegesen laminált bevonattal ellátott faforgácslap, amely általában 60 cm széles és 520 cm hosszú táblákban, bő szín és mintaválasztékban szerezhető be. A kemény és karcálló, nagy nyomású díszítőlemez bevonatnak (HPL) köszönhetően a felülete könnyen tisztítható, a kémiai hatásoknak jól ellenáll és hőállósága is megfelelő. A lapok többnyire 28, illetve 38 mm vastagságúak, ám vannak olyan lapok is amelyeknek az első hosszanti éle vastagított kivitelű, a lapja azonban csak 28 mm vastagságú.

A felületük dörzsállóan fényes, erezetnyomott, matt, illetve felületén finoman strukturált. Hosszanti élük különféle profilú, alsó felületükön pedig víztaszító ellenhúzó papírral borítottak. Léteznek 900, 1200 mm széles munkalapok is, amelyeknek akár mindkét hosszanti éle lekerekített, ezeket főként konyhai asztallapként szokás felhasználni, a munkapulthoz igazodva.

Felületi mintázatuk között a fautánzatú- márvány- és gránit hatású típusok mellett számos ún. fantázia mintázatú gyarapítja a választékukat. Természetesen a különféle gyártók ( pl. Falco, Egger, Interspan, Kronowood stb.) szín és mintaválasztéka ugyan hasonló, de lényegében eltér egymástól.

Mivel e munkalapokat a méretre szabott és hátsó élükön nem védi semmi a sérülésektől és a nedvességtől, beépítésüknél e felületeket különféle soroló- véglezáró-, továbbá hátsó vízzáró profilokkal szükséges a beázások ellen védetté tenni. A felületükbe vágott nyílások belső élét ugyancsak fokozottan védeni kell a szivárgó víz ellen, mert ez károsíthatja a maganyagot.

Formai kötöttségek nélkül

Kiváló alternatívát biztosítanak az akril lapokból egyedileg kialakítható munkapultok. Ezek az ásványi anyagokból, pl. kvarc-, gránit őrleményekből és akrilból kémiai úton előállított polimerizált lapok könnyen megmunkálhatók, formálhatók. A 4, 6, 10 és 12 mm vastagságú lapok fugamentesen ragaszthatók, melegen hajlíthatók, az illesztések pedig szinte láthatatlanok, így a legkülönfélébb formák kialakításának lehetősége szinte korlátlan. Akár a mosogatómedence is kialakítható belőle.

Előnye, hogy vízálló, érzéketlen a hőmérsékletváltozásra, hőálló és a tökéletes egybedolgozás, valamint az ásványi anyagokkal sűrűn töltött akril lapok tartóssága vetekszik a gránit lapokéval. Ütésálló, közel kétszázféle színváltozata pedig esztétikailag bő lehetőségeket teremt a tervezőknek és kivitelezőknek. A karcokkal szemben ez az anyag ugyan nem túl ellenálló, viszont könnyen és szinte nyomtalanul javítható, a kisebb karcok pedig kipolírozhatók.

Az akril lemezek főként nagy méretű, egybefüggő, fugamentes felületek kialakítására alkalmasak, és a gyári mosogatók hézagmentes szintbe süllyesztése is megvalósítható velük. Azzal viszont számolni kell, hogy csak szakember képes ebből a lapanyagból minőségileg igényes munkapultot készíteni. Változatos szín és mintaválasztékuk miatt élszegélyként is gyakran használják a különféle laminált lapok hosszanti élének díszítéséhez.

Egyedien szép, de kényes

Akik a természetes anyagokat kedvelik, választhatják a tömör fából készült munkalapok valamelyikét. E természetes anyag különleges szépsége azonban rendszeres és gondos bió-, vagy faolajos karbantartást igényel. Mivel pedig a fán ejtett sérülések javíthatatlanok, igen kíméletes használatot is igényelnek. Anyaguk többnyire lamellás, rétegesen, hossztoldás-mentesen ragasztott szerkezet, amely vetemedés-mentessé teszi a 18-45 mm vastag lapokat. Előnyük főként az anyag egyediségében rejlik, amely az idő múlásával egyre szebb, patinásabb lesz, viszont a gyakori ápolás és a kíméletes használhatóság miatt csak kevesen választják.

Elegáns kőpultok

Az exkluzív konyhai munkapultok természetes kövekből is kialakíthatók. Ezek két csoportba sorolhatók, a puha- és kemény kőzetekből készültekre. A leggyakoribb puha (?) kő munkalap a márvány, amely egyedi mintázatának és pazar színárnyalatainak köszönhetően a legszebb anyagok közé tartozik. Mivel azonban keménységében elmarad a gránittól, felületét ezért védőlakkal kezelik, ám még így is kényes a különféle vegyi hatások okozta foltosodástól és egyéb sérülésektől.

Ezzel szemben a gránit kemény, tökéletesen karc- és vágásálló, és a hőre sem érzékeny. A savtartalmú folyadékokat, olajos anyagokat azonban azonnal el kell távolítani a felületéről, mert ez foltosodást okozhat. Ezek mind magas igényű, egyedileg megrendelhető anyagok, ám cserébe a leendő tulajdonos mindig egyedi és minőségileg kiváló darabot kap a pénzéért.

Különleges igényekre

A divatos, félprofesszionális konyhaberendezések elterjedésével egyre inkább elterjednek a nemesacélból készült munkapultok is. A króm és nikkel ötvözetéből készült lemezpultok igen higiénikusak, rozsdásodás-mentesek és hosszú életűek, rugalmasak és ütésállók. Matt, szálhúzott, vagy fényesre polírozott felületükkel, nemesacél beépített készülékekkel kombinálva a profi konyhák hangulatát teremtik meg. Speciális felületkezelésüknek köszönhetően nem látszanak meg rajtuk a különféle foltok, illetve azok könnyen letisztíthatók a felületükről.

Exkluzív konyhákba megrendelhetők olyan munkapultok is, amelyek magasan kiemelkednek a megszokottak közül. Például az üveglapokból készültek csak mostanában kezdenek elterjedni. Ezek széles színválasztékban, fényezett felülettel és csiszolt élekkel rendelhetők meg. Hátrányuk, hogy könnyen karcolódnak, és bár 20-40 mm-es vastagságukból adódóan a kisebb karcolásokkal szemben elég ellenállók, egy súlyosabb lábos ráejtése megrepesztheti még a rétegragasztottakat is. Azt is számításba kell venni, hogy pórusmentes felületükön minden folt azonnal meglátszik. Ezek ugyan könnyen eltávolítható szennyeződések, de az üvegből készült munkapultok igen gyakori tisztítást és nagyon kíméletes használatot igényelnek.

Hasonlóan exkluzív és nehezen beszerezhető termék a lávakőből készített egyedi munkapult. Ezt a páratlanul tartós és csodálatos színekben pompázó munkalapot azonban kizárólag előzetes megrendelésre készíti néhány gyártó.

Forrás: http://ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2540

Könyvjelzők

A bemutatott termékek között hangsúlyos helyet kapnak a magasfényű PET frontok, amelyek a fényes felületű ajtólapok piacán nem véletlenül foglalnak el előkelő helyet. Kiemelkedően jó tulajdonságaik és a Forest korszerű feldolgozási technológiája teszik a felhasználó szempontjából tökéletes megoldássá a PET-ajtókat. A Forestnél jelenleg 17 szín gyártása folyik, melyek mindegyike szerepel a 2010-es katalóguskiegészítésükben. Az új színek mellett a fejlesztés az eddiginél is kedvezőbb árú, színazonos élzárók kifejlesztésére irányult, melynek köszönhetően a 0,8 mm vastagságú PET-színekben előállított élzárók több szélességben is forgalomba kerültek.

A Forest kínálatában régóta szereplő alumíniumkeretek minőségükkel tűnnek ki. Az eredeti minőség megtartása mellett igény volt kedvezőbb árfekvésű termékekre is. Ezt a cég a saját gyártású alumíniumkeretek forgalmazásával valósította meg. A zalaegerszegi telephelyen a legkorszerűbb technológia segítségével készítik az ajtókat, egyedi méretekben. Jelenleg 3-féle profil rendelhető, 5-féle üvegbetéttel. A rendelést a Forest honlapjáról is letölthető rendelőlap könnyíti meg.
A kiállításra kerülő bútorokon hangsúlyos szerepet kapnak a fogantyú nélküli rendszerek, amelyek legújabb generációjához tartozik az ún. Gola rendszer. Bonyolult szerelvények és speciális pántok nélkül működik, ráadásul a minimál bútoroknál meghatározó vízszintes elrendezést hangsúlyozzák a beépített alumíniumprofilok. A kínálat részét képezik a profilokhoz tartozó végzárók és rögzítőelemek is.
Tévedés lenne azt hinni, hogy a rengeteg munkalapszín mellé már nem lehet igazi újdonságokat kínálni. Mint az a katalóguskiegészítőből is látható, mind színek, mind pedig felületek tekintetében jelentős újdonságokról számolhatunk be. Ezeket persze legjobb „élőben” látni, hiszen a Forest új márvány vagy kő struktúrájú munkalapjai és az eredeti alapanyag közt meghökkentő az azonosság. Erről a cég kiskereskedelmi partnereinél és a Ligno Novum kiállításon egyaránt meggyőződhettek.
A Forest Hungary Kft. világítástechnikai fejlesztései a legmodernebb irányvonalat képviselő LED-technológia felé fordultak. Az új LED-lámpa szettek igényes kivitele kedvező árral párosul. A friss termékek az aktuális trendeknek megfelelően világító LED-ekkel, illetve szenzorokkal kapcsolhatók. Működésük szempontjából a választékban szereplő szenzorok 3-félék lehetnek: a TT-szenzor egy érintőkapcsoló, a Simply pedig mozgásra bekapcsol, újabb mozgásra ki. A Limit szenzor ajtónyitásra kapcsol be, illetve ki. Ezekkel az eszközökkel nagymértékben növelhetjük a konyhai munkahelyek komfortfokozatát.
A dupla falú acéllemezből készülő rejtett, önbehúzó és csillapított FDS fiók bevezetésétől népszerű a piacon. Várhatóan még ennél is sikeresebb lesz új változata, amely a kibővített méretválasztékkal került a választékba. A kedvező ár megtartása mellett a minőség érezhetően javult, a fiók szélességi belmérete több mint 2 cm-rel nőtt, és a csillapítás is lágyabb lett. Az ebben a kategóriában szereplő fiókok kivétele kicsit körülményes, a külső véghelyzetben felfelé kell rántani a fiókot. Az új FDS sokkal komfortosabb megoldást nyújt: az oldalsó ablakban lévő karok felhúzása után emelhető ki.

Forrás: http://faipar.hu/hirek/butor-design/3121,forest-ujdonsagok.html

Könyvjelzők

Elszívási teljesítmény

A gyártók a páraelszívóknál a légszállításra vonatkozó adatokat általában szabad kivezetés esetén elért legnagyobb teljesítményre adják meg. Azonban, hogy ezeket megfelelően össze tudjuk hasonlítani, érdemes az UNE EN 61591 szabvány szerinti paramétereket figyelni. A szabvány a páraelszívók teljesítményét és hatékonyságát vizsgálja egy meghatározott egységes feltételrendszer szerint. Ezeket a gyártók általában az adatlapon feltüntetik.

Az optimális paraméterekkel rendelkező páraelszívó kiválasztásakor az elszívási teljesítményen kívül számos más körülményt is figyelembe kell venni. Egy félreértést azonban érdemes tisztázni. Azzal, hogy a páraelszívót a főzőlap fölé beüzemeljük, nem zárhatjuk ki teljesen a főzés során keletkező gőzök szétterjedését a helyiségben. A páraelszívó felszerelésekor a megrendelők sokszor azt gondolhatják, hogy a beépített berendezés a konyha, illetve a lakás szellőztetését szolgálja. Ez nem teljesen így van. Igaz a főzés során keletkező gőzöket minél előbb távolítjuk el a légtérből, annál frissebb marad a lakás levegője. Fontos tehát olyan készüléket választani, amely minimum képes a helyiség (illetve a helyiséggel azonos légtérben található lakótereket is figyelembe véve) óránkénti tízszeres légcseréjét biztosítani. Például egy 20 m2-es, 2,7 m belmagasságú konyhába minimum 540 m3/h légszállítással rendelkezőt kell választani.

A páraelszívó légszállítási hatékonyságát csökkentheti a nem megfelelő beépítés. Külső kivezetés esetén a páraelvezető cső átmérőjének helyes megválasztása fontos tényező. Az elvezető cső minimális átmérője függ a légszállítási teljesítménytől és a motorkivezetés csőcsonkméretétől. A hatékony működéshez 800 m3/h vagy ennél nagyobb légszállítású páraelszívóhoz, minimum 150 mm-es átmérőjű, 600–450 m3/h elszívási teljesítményhez pedig minimum 120 mm átmérőjű csővezeték ajánlott, maximálisan 5–7 méter hosszban. A páraelszívó teljesítménye nemcsak a helyiség méretétől függ. A megfelelő készülék kiválasztásához figyelembe kell venni a kivezetés módját, annak lehetséges legegyszerűbb kivitelezését, minimálisra csökkentve a beépített kanyarulatok számát.

Külső kivezetés vagy belső keringtetés

A páraelszívó kiválasztásánál másik sarkalatos kérdés, hogy a belső keringtetés, vagy a külső kivezetés mellett tegyük le a voksunkat. Ez a legtöbb esetben már adott tényező, a beépítés helye meghatározza. Érdemes a külső kivezetést preferálni, de ha túl hosszan vagy sok kanyarulattal oldható meg a kivezetés, akkor el kell gondolkodni a belső keringtetésű rendszeren. Ekkor olyan készüléket válasszunk, ami rendelkezik aktív szénszűrővel. A páraelszívókat ugyanis kétféle szűrővel látják el. A fémszűrők kizárólag a levegőben lévő parányi zsírszemcséket kötik meg, míg a pluszban használt aktív szenes szűrők a belső keringtetésű rendszereknél a levegőt a visszavezetés előtt szűrik meg a főzés során keletkező szagos gőzöktől. A különböző gyártók különféle technikákat alkalmaznak a szűrők elhelyezkedésérre, de cseréjüket házilag elvégezhetjük. A legtöbb típusnál a fémszűrők cseréje egyszerű, tisztításuk akár mosogatógépben is lehetséges, ajánlott 3-4 hetente elvégezni. A külső kivezetéskor elegendő csak a fémszűrők alkalmazása, ami a motor védelmét biztosítja a zsíros lerakodástól.

Külső kivezetés esetén a páraelszívó légszállítási teljesítményét befolyásolja a helyiség nyílászáróinak légzárása is. Ne feledjük, a nyomáskiegyenlítéshez és a folyamatos oxigénszint fenntartásához a kiszívott levegőt a szabadból pótolni kell. Különösen fontos ez a gázzal működő tűzhelyek használatánál. Az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a levegő-utánpótlás biztosítását meg kell oldani.

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a helyiségből kiszívott levegő pótlására beáramló (bevezetett) levegő télen hidegebb, nyáron melegebb lehet a szükségesnél, mely a kívánt komfortérzetet csökkentheti. Ezen hőmérsékleti különbség télen a fűtéssel, nyáron például a légkondicionálóval kompenzálásra szorul.

Amennyiben a páraelszívót központi légelvezető csatornába csatlakoztatjuk, érdemes légelzáró szelepet beépíteni, mely megakadályozza a levegő és a kellemetlen szagok visszaáramlását a központi csővezetékből. Egyes gyártók már előre gondolnak erre a problémára és a motor csőcsatlakozását ellátják lamellás légzáróval. A bekötés előtt győződjünk meg a visszaáramlás-gátló gyári meglétéről.

Ha nincs lehetőség az egyszerű kivezetés megoldására, akkor a páraelszívásra alternatívát nyújthatnak a belső keringtetésű rendszerek. Ezeknél a készülékeknél a fémszűrők mellett az aktív szénszűrő használata is ajánlott, azonban ilyenkor a névleges elszívási teljesítmény mintegy 20%-kal kevesebb lehet a szabad kivezetésű légszállítási értékhez képest. Ahhoz, hogy a megfelelő elszívásról a készülék gondoskodni tudjon, fontos az aktív szénszűrők rendszeres cseréje. Ezek tisztítása nem lehetséges, a főzési szokásoktól függően 3–6 havonta cserére szorulnak.

Fontos tisztázni a megrendelővel, hogy a kizárólag belső keringtetésű üzemmódban működő rendszerek csak a szagok elszívására, közömbösítésére képesek, a keletkező plusz páramennyiség csökkentésében kevésbé hatékonyak. Az igazán hatékony páraelszívásra (szagok+ vízgőz) csak külső kivezetés esetén nyílik lehetőség.

Beépítési magasság

A páraelszívók főzőlaptól való elhelyezési távolságára pontos meghatározás nincs, de általánosságban javasolt 65–75 cm-es beépítési magasság alkalmazása, legyen szó akár fali, akár sziget elszívóról. Gáz főzőlapok esetében minden esetben be kell tartani a helyi előírásokat, így minimum 65 cm-re kell lehelyezni a páraelszívót a főzőlaptól. Egyes készülékeknél ez a minimális távolság nagyobb is lehet, a gázfőző műszaki, beépítési leírásában szereplő paramétereket kell használni.

A túl nagy elhelyezési magasság sem megfelelő, hiszen az rontja az elszívási hatékonyságot, a gőz és a pára oldalirányban is könnyen szétterjedhet. A perimetrikus rendszerű készülékek ezt részben megakadályozzák, de ebben az esetben sem javasolt a 85 cm-nél magasabb elhelyezés. Sőt néhány típusnál már 70 cm-ben maximalizálták a beépítési magasságot.

A készülék felhelyezésekor fontos, hogy a belső keringtetésű üzemmódban sem szabad a páraelszívó szellőzőjét beépítéssel lezárni, hiszen a megtisztított levegőnek biztosítani kell a visszajutást a légtérbe.

Elszívási technológia

A páraelszívók teljesítményétől függően találkozhatunk egy- és többmotoros készülékkel, emellett a motor elhelyezésétől függően léteznek beépített és külső motoros változatok is. A külső motorosra általában nagyobb elszívási teljesítmény és a csendesebb működés jellemző, viszont a magasabb kivitelezési költségek miatt ezek drágább rendszerek lehetnek.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a páraelszívóknál a gyártók egyre gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett perimetrikus technológiát. Ennek lényege, hogy a beépített légterelőknek köszönhetően mintegy légfüggönyt alakítanak ki a főzőlap körül, bevezetve az elszívóba a kellemetlen szagokat, gőzöket. A perimetrikus technológiát egyaránt alkalmazzák kürtős, falra szerelhető, sziget, illetve a munkapultból indításra automatikusan kiemelkedő modelleknél. A technológia a munkapultból kiemelkedő és a főzőlaphoz képest ferdén elhelyezhető készülékek kifejlesztését is lehetővé tette. Ezen típusok nagyobb mozgásteret biztosítanak a főzés során, és a főzőlap fölé hajolva sem ütközünk beléjük. Pontos beépítési paramétereiket, típustól függően a műszaki dokumentációban adják meg a gyártók.

Tisztítás

Fontos felhívni az üzemeltetők figyelmét a páraelszívó készülék használat közbeni helyes tisztítására is. A fényes nemesacél felületeket folyamatosan ápolni kell annak érdekében, hogy megőrizzük eredeti ragyogásukat. Erre a célra valók a speciális fémre alkalmas tisztítók, melyeket a gyártó általában ajánl a készülékekhez. Soha ne használjunk a tisztításhoz savas, maró hatású vegyszereket vagy érdes felületű szivacsot, inkább puha törlőkendőket.

Megvilágítás

A világítás tekintetében a gyártók két funkciót vesznek figyelembe. Egyik a dizájn, másik a főzőlap-megvilágítás. Energiatakarékossági szempontból előnyös a LED vagy a fénycsöves megoldások előtérbe helyezése, de az égők hozzáférhetőségéről is érdemes tájékozódni.

Összegzés

A piacon széles típusválasztékot kínálnak a gyártók a beépíthető, a fali, a sziget, illetve akár a mennyezetbe süllyeszthető páraelszívókból. A megfelelő stílus eldöntése után fontos tényező az is, hogy az elvárható minőséget is tudják az egyes készülékek. Egy jó forma és egy jól megválasztott paraméterekkel rendelkező páraelszívó meghálálhatja a befektetés árát. Általános szabály, hogy tisztában kell lenni a megrendelő főzési szokásaival és a konyha méretével is. Ha kicsi a helyiség és a főzés ideje is rövid, főként csak melegítésre használják a főzőlapot, akkor elegendő a kisebb, 350–400 m3/óra teljesítményű készülék. Ha nagyobb légteret kell „megvédeni” és a főzés a családban gyakori, hosszan tartó folyamat, akkor érdemes a nagyobb teljesítménykategóriát választani. Általános szabály, hogy hosszabb távon előnyösebb a légszállítási teljesítmény kissé túlméretezése, hiszen a használat következtében az elkoszolódás, eltömődés miatt teljesítményvesztés léphet fel.

Pászti Lajos

Forrás: http://faipar.hu/hirek/butor-design/3096,hogyan-valasszunk-elszivot-.html

Könyvjelzők

Laminált bútorlap ajtók

Laminált bútorlap ajtók.

18mm vastagságú mindkét oldalt laminált forgácslap, amit 2mm vastag a lappal megegyező szín azonos műanyag élvédővel (ABS) van élzárva. A lapok színeinek megválasztása a hazai és külföldi forgácslap gyártók palettáján széles választékban megtalálhatóak. Mint például az egyszerű uni színek, a különböző fautánzatú fadekor színek és a fantázia színek közel 400 különféle formában. Előnye az alacsony árkategória és a széles szín paletta.

MDF ajtólapok

MDF alapú fóliázott ajtólapok.

Az alapanyaga 18mm vastag hátoldalán fehérre laminált mdf lap, amit 0,4mm vastag PVC fóliával vonnak be.Az ajtólapokat sík vagy 43 típusú marásmintával, 70 fajta színben lehet rendelni. Az mdf lapok a legelterjedtebb ajtólapok a konyhabútor gyártás terén. Felületük matt, magasfényű és antikolt hatásúak lehetnek. A színnel, marásmintával és a felülettel kombinálva egyedi megjelenést lehet elérni a konyhabútornál. Standard és egyedi méretekben rendelhetőek. Előnyük az egyszerű tisztántarthatóság és a magas élettartam.

Festett MDF ajtólapok

Festett mdf ajtólapok.

A fóliázott ajtólapoknál alkalmazott 18mm-es egy oldalon laminált mdf lap az alapja. A front lapját sík, standard és egyedi marásmintával lehet készíteni. RAL színskála alapján kiválasztott színbe pedig a végleges formát érjük el. Felületük matt, selyemfényű és magasfényű felületkezeléssel, festéssel gyártható. Hátránya hogy a festett felület könnyen megsérülhet, javítása az ajtólap teljes cseréjével érhető el.

Akril (magasfényű) ajtólapok

Magasfényű akril ajtólapok.

Alapanyag 16mm vastag alapesetben fehér laminált bútorlap, melyre egy 2mm vastag akril réteg kerül. A szinezék a két anyag között található, ezért soha nem sérül.
A szín a RAL színskála bármely színe lehet. Ennek a szerkezeti
felépítésnek az eredménye, egy tökéletesen sík, tükör fényt biztosító 18mm vastag panel.

A panel élét műanyag élzárással zárják le. A fehér, fekete, piros és beige színű lapokat szín azonos élzáróval, a további színeket pedig alumínium élzárással van bevonva. Kiválóan alkalmas függőleges területekre, ajtófrontokra, betétekre, fal takarásokra, tolóajtókra. Vetélytársai a festett és fóliázott mdf lapok, és a üvegborítású ajtólapok. Tulajdonságai messze felülmúlják

A hasonló magasfényű ajtólapokat. Előnyük hogy a sérülések esetén polírozható a felülete. Nincs egyedi méretnél felár és jóval kedvezőbb áron elérhető, mint a fóliás és festett társai.

Tömörfa ajtólapok

Tömörfa ajtófrontok.

Az alapanyaga, mint a nevében is benne van tömör fa. Készíthető tölgy, bükk, kőris, éger, akác, cseresznye, fenyő, dió, juhar és egyéb fafajokból. A keresztmetszetek megmunkálása, táblásítása, összemarása után ragasztással érjük el az ajtók szerkezeti állapotát. Az összeragasztás után a felület felcsiszolása következik, majd a végleges megjelenése érdekében a felületkezelés. A felületkezelés tetszőlegesen kiválasztott páccal, és lakk felvitelével érjük el. Konyhabútornál a klasszikus és rusztikus, de a modern bútornál is jellemző ez a típusú ajtófront. Színe akár 1000 féle árnyalatban is elérhető, szerkezeti és megjelenési formája tetszés szerint készíthető. Standard típusoknál szabvány méretekben és színben kaphatóak.

Előnyük a tökéletes természetesség.

Fafurnéros ajtófrontok

Fafurnéros ajtófrontok

A tömörfa ajtókkal ellentétbe itt csak az ajtólap borítása fa, azaz fa furnér. A hordozó anyag álltalába natúr forgácslap, vagy mdf lap, amit 0,3-tól akár 6mm vastag fa furnérral borítanak be, amit egy rönkből fűrészeléssel, késeléssel vagy hámozással választanak le. A lapok éleit ugyan úgy, mint a lapjait itt is fa furnér borítja. A felület megcsiszolása után tetszés szerint pácolva, vagy natúr lakozott felülettel lehet készíteni. A furnér jelentősége, hogy természetes hangulatot lehet vele elérni, ezért rendkívül kedvelt a bútoriparban. A furnér a fa kifinomult és hagyományos szépségét megmutatva éri el ezt a kedvező hatást.

Könyvjelzők

A fiókok mozgatására szolgáló vasalatok az úgynevezett fióksínek, fiókcsúszkák.

Ezek a fémszerkezetek mozgatják a fióktesteket. A fiók felépítéséhez, teherbírásához különféle síneket választhattunk:

• 

  Klasszikus fiók sín

  A klasszikus fiók sín a bútor iparban nagyon elterjedt és még elég sok bútor fiókjait ez a sín mozgatja. Ennél a típusnál a fiók test bútorlapból készül, az alja farostlemezzel egészül ki.,készülhet még bútorlapból is a fiók alja, de elégé megnöveli a fiók doboz összsúlyát. 60 cm szélességig ajánlott ez a megoldás. A sín a fiók test aljára csavarozva kerül fel. Több méretben kapható a 250, 300, 350, 400, 450, 500, 550, 600mm hosszúságig érhető el. Fehér, fekete, és barna színekben kaphatóak, teherbírása 25-30kg.
  

• 

  Fém fiókoldal

  Részleges kihúzású fém fiókoldallal szerelt fiókok nagyban hasonlítanak a klasszikus fiók sínekre. Ennél a típusnál a test oldalait a fém fiók vasalat adja, a hátát és az alját pedig 16 vagy 18mm vastag bútorlap. A hosszúsága itt is igény szerint megválasztható, 270, 300, 350, 400, 450, 500, 550mm-ig változhat. Nem csak a hosszúsága, hanem a magassága is választható, hogy különféle mélységű fiókokat lehessen kialakítani a szekrényünkben.Ezek a méretek 86, 120, 150mm, amik természetesen szabvány méretek. Fehér színben kaphatóak, és 25-30kg teherbírással rendelkeznek.

• 

  Golyós fióksín

  A teljesen kihúzható golyós fióksíneknél a fióktestek ugyancsak bútorlapból készülnek, és a színek a fiók test oldalára van szerelve. Anyaga horganyzott acél, teherbírása 40kg. Hosszúsági méretei 350, 400, 450, 500, 600, 700mm. Nagyobb teherbírású és szélesebb fiókok mozgatására ajánlott. Hátránya hogy a kihúzás és betolás útvonalánál teljesen követni kell a kéznek.

• Teljesen kihúzható rejtett fékes fióksín más néven Tandem. A Tandem a Blum fióksínek egyik típusa, melynél a test oldalai, és alja bútorlapból készül.
  

  Tandem

  A fiók test aljára kerül felszerelve a sín, ami teljes takarásban van a felhasználó előtt.
  Ez által esztétikusabb megjelenést biztosít. Hossza lehet 250, 300, 350, 400, 450, 500, 550mm. A fiók mélysége igény szerint alakítható ki. Teherbírásuk 40kg. Előnyük, hogy a teljesen megpakolt fióktestek ugyanúgy működnek, mint üresen, és csillapítású záródást biztosítanak.

• Teljesen kihúzható fém fiókoldalú fékes fióksín, más néven Tandenbox, a Blum fióksínek egyik legismertebb típusa. Leginkább konyhabútoroknál alkalmazzák a
  

  TandemBox

  megbízhatóságáért és használhatóságáért. A fiók test alja és a hátlapja bútorlapból készül. A fiók oldal magassága 80mm, de a magasságot 200mm-ig lehet növelni úgynevezett oldalmagasító korlátokkal. Halk és csendes mozgásának köszönhetően közkedvelt a konyhabútor használók körében. Hosszúsági méretei 350, 400, 450, 500mm, színe szürke és fehér kivitelben érhetők el.

Könyvjelzők

Laminált bútorlap

Mi is az a laminált forgácslap?

A laminált faforgácslap papírlaminát hőpréselésével, egy vagy mindkét oldalán bevont, sima vagy mélynyomott felületű, dekoratív megjelenésű bútoripari és belsőépítészeti alapanyag.
A laminálás során a csiszolt, portalanított, osztályozott, és laminálásra alkalmasnak minősített lapokat, mindkét oldalukon műgyantával átitatott, un. Impregnált dekor papírral laminálják. Ez biztosítja a laminált faforgácslapok kiváló felületi ellenálló képességét.

A testek bútorlapjainak él lezárását mindig műanyag ABS élzáróval kérjük.

Mi is az a ABS?

ABS élzáró

A régi papír alapú élfóliát felváltó új élzárás. A 0,5 – 3 mm vastag erős műanyag élzáróanyagot speciális eljárással (nagy hő és nyomás) rögzítik a bútorlap éléhez. Így egy rendkívül tartós, a mechanikai sérüléseknek ellenálló élzárás jön létre. Az élzáró színe általában megegyezik a bútorlapéval. A bútorlap élét megvédi a hőtől, párától és egyben esztétikus is.

A szekrénytestek hátlapját, hátfalát 3, 2mm-es HDF lemezzel borítjuk be.

HDF lemez

Mi is az a HDF lemez?

High Density Fibrebord.
Azaz magas sűrűségű farostlemez, mely kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, száraz környezetben. Mindkét oldalt sima felület, kiválóan festhető, furnérozható, laminálható.
Vastagsága: 3mm.
Színes, fehér, natúr kivitelben kerül forgalomba.
Felhasználási területek: hátfal, fiókfenék, belsőépítészet, ajtólap gyártás.

Ezeknek, az alapanyagoknak a felhasználásával el is készült a szekrényünknek a vázszerkezete, teste. A testek aljára műanyag lábakat szerelünk, amivel tetszés szerint beállíthatjuk a korpusz végleges helyét, magasságát.
Ezek után belső kiegészítőkel, rácskosarakkal, fiókokkal, vagy polcokkal tetszés szerint alakíthatjuk, egészíthetjük ki.

Könyvjelzők