Hogyan válasszunk elszívót?

Ahhoz, hogy egy konyhabútorba a megfelelő páraelszívót tudjuk ajánlani, nem árt tisztában lenni néhány fontos kiválasztási paraméterrel, és feltétlen ismerni kell a megrendelő igényeit. A piacon számos típusú, teljesítményű készülék, különböző kivezetési és páraelszívási technológia létezik. Ezek bemutatásával, az üzembe helyezési, illetve üzemeltetési tanácsokkal próbálunk segíteni az optimális berendezés kiválasztásához.

Elszívási teljesítmény

Hogyan válasszunk elszívót?A gyártók a páraelszívóknál a légszállításra vonatkozó adatokat általában szabad kivezetés esetén elért legnagyobb teljesítményre adják meg. Azonban, hogy ezeket megfelelően össze tudjuk hasonlítani, érdemes az UNE EN 61591 szabvány szerinti paramétereket figyelni. A szabvány a páraelszívók teljesítményét és hatékonyságát vizsgálja egy meghatározott egységes feltételrendszer szerint. Ezeket a gyártók általában az adatlapon feltüntetik.

Az optimális paraméterekkel rendelkező páraelszívó kiválasztásakor az elszívási teljesítményen kívül számos más körülményt is figyelembe kell venni. Egy félreértést azonban érdemes tisztázni. Azzal, hogy a páraelszívót a főzőlap fölé beüzemeljük, nem zárhatjuk ki teljesen a főzés során keletkező gőzök szétterjedését a helyiségben. A páraelszívó felszerelésekor a megrendelők sokszor azt gondolhatják, hogy a beépített berendezés a konyha, illetve a lakás szellőztetését szolgálja. Ez nem teljesen így van. Igaz a főzés során keletkező gőzöket minél előbb távolítjuk el a légtérből, annál frissebb marad a lakás levegője. Fontos tehát olyan készüléket választani, amely minimum képes a helyiség (illetve a helyiséggel azonos légtérben található lakótereket is figyelembe véve) óránkénti tízszeres légcseréjét biztosítani. Például egy 20 m2-es, 2,7 m belmagasságú konyhába minimum 540 m3/h légszállítással rendelkezőt kell választani.

A páraelszívó légszállítási hatékonyságát csökkentheti a nem megfelelő beépítés. Külső kivezetés esetén a páraelvezető cső átmérőjének helyes megválasztása fontos tényező. Az elvezető cső minimális átmérője függ a légszállítási teljesítménytől és a motorkivezetés csőcsonkméretétől. A hatékony működéshez 800 m3/h vagy ennél nagyobb légszállítású páraelszívóhoz, minimum 150 mm-es átmérőjű, 600–450 m3/h elszívási teljesítményhez pedig minimum 120 mm átmérőjű csővezeték ajánlott, maximálisan 5–7 méter hosszban. A páraelszívó teljesítménye nemcsak a helyiség méretétől függ. A megfelelő készülék kiválasztásához figyelembe kell venni a kivezetés módját, annak lehetséges legegyszerűbb kivitelezését, minimálisra csökkentve a beépített kanyarulatok számát.

Külső kivezetés vagy belső keringtetés

Hogyan válasszunk elszívót?A páraelszívó kiválasztásánál másik sarkalatos kérdés, hogy a belső keringtetés, vagy a külső kivezetés mellett tegyük le a voksunkat. Ez a legtöbb esetben már adott tényező, a beépítés helye meghatározza. Érdemes a külső kivezetést preferálni, de ha túl hosszan vagy sok kanyarulattal oldható meg a kivezetés, akkor el kell gondolkodni a belső keringtetésű rendszeren. Ekkor olyan készüléket válasszunk, ami rendelkezik aktív szénszűrővel. A páraelszívókat ugyanis kétféle szűrővel látják el. A fémszűrők kizárólag a levegőben lévő parányi zsírszemcséket kötik meg, míg a pluszban használt aktív szenes szűrők a belső keringtetésű rendszereknél a levegőt a visszavezetés előtt szűrik meg a főzés során keletkező szagos gőzöktől. A különböző gyártók különféle technikákat alkalmaznak a szűrők elhelyezkedésérre, de cseréjüket házilag elvégezhetjük. A legtöbb típusnál a fémszűrők cseréje egyszerű, tisztításuk akár mosogatógépben is lehetséges, ajánlott 3-4 hetente elvégezni. A külső kivezetéskor elegendő csak a fémszűrők alkalmazása, ami a motor védelmét biztosítja a zsíros lerakodástól.

Külső kivezetés esetén a páraelszívó légszállítási teljesítményét befolyásolja a helyiség nyílászáróinak légzárása is. Ne feledjük, a nyomáskiegyenlítéshez és a folyamatos oxigénszint fenntartásához a kiszívott levegőt a szabadból pótolni kell. Különösen fontos ez a gázzal működő tűzhelyek használatánál. Az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a levegő-utánpótlás biztosítását meg kell oldani.

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a helyiségből kiszívott levegő pótlására beáramló (bevezetett) levegő télen hidegebb, nyáron melegebb lehet a szükségesnél, mely a kívánt komfortérzetet csökkentheti. Ezen hőmérsékleti különbség télen a fűtéssel, nyáron például a légkondicionálóval kompenzálásra szorul.

Amennyiben a páraelszívót központi légelvezető csatornába csatlakoztatjuk, érdemes légelzáró szelepet beépíteni, mely megakadályozza a levegő és a kellemetlen szagok visszaáramlását a központi csővezetékből. Egyes gyártók már előre gondolnak erre a problémára és a motor csőcsatlakozását ellátják lamellás légzáróval. A bekötés előtt győződjünk meg a visszaáramlás-gátló gyári meglétéről.

Ha nincs lehetőség az egyszerű kivezetés megoldására, akkor a páraelszívásra alternatívát nyújthatnak a belső keringtetésű rendszerek. Ezeknél a készülékeknél a fémszűrők mellett az aktív szénszűrő használata is ajánlott, azonban ilyenkor a névleges elszívási teljesítmény mintegy 20%-kal kevesebb lehet a szabad kivezetésű légszállítási értékhez képest. Ahhoz, hogy a megfelelő elszívásról a készülék gondoskodni tudjon, fontos az aktív szénszűrők rendszeres cseréje. Ezek tisztítása nem lehetséges, a főzési szokásoktól függően 3–6 havonta cserére szorulnak.

Fontos tisztázni a megrendelővel, hogy a kizárólag belső keringtetésű üzemmódban működő rendszerek csak a szagok elszívására, közömbösítésére képesek, a keletkező plusz páramennyiség csökkentésében kevésbé hatékonyak. Az igazán hatékony páraelszívásra (szagok+ vízgőz) csak külső kivezetés esetén nyílik lehetőség.

Beépítési magasság

A páraelszívók főzőlaptól való elhelyezési távolságára pontos meghatározás nincs, de általánosságban javasolt 65–75 cm-es beépítési magasság alkalmazása, legyen szó akár fali, akár sziget elszívóról. Gáz főzőlapok esetében minden esetben be kell tartani a helyi előírásokat, így minimum 65 cm-re kell lehelyezni a páraelszívót a főzőlaptól. Egyes készülékeknél ez a minimális távolság nagyobb is lehet, a gázfőző műszaki, beépítési leírásában szereplő paramétereket kell használni.

A túl nagy elhelyezési magasság sem megfelelő, hiszen az rontja az elszívási hatékonyságot, a gőz és a pára oldalirányban is könnyen szétterjedhet. A perimetrikus rendszerű készülékek ezt részben megakadályozzák, de ebben az esetben sem javasolt a 85 cm-nél magasabb elhelyezés. Sőt néhány típusnál már 70 cm-ben maximalizálták a beépítési magasságot.

A készülék felhelyezésekor fontos, hogy a belső keringtetésű üzemmódban sem szabad a páraelszívó szellőzőjét beépítéssel lezárni, hiszen a megtisztított levegőnek biztosítani kell a visszajutást a légtérbe.

Elszívási technológia

A páraelszívók teljesítményétől függően találkozhatunk egy- és többmotoros készülékkel, emellett a motor elhelyezésétől függően léteznek beépített és külső motoros változatok is. A külső motorosra általában nagyobb elszívási teljesítmény és a csendesebb működés jellemző, viszont a magasabb kivitelezési költségek miatt ezek drágább rendszerek lehetnek.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a páraelszívóknál a gyártók egyre gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett perimetrikus technológiát. Ennek lényege, hogy a beépített légterelőknek köszönhetően mintegy légfüggönyt alakítanak ki a főzőlap körül, bevezetve az elszívóba a kellemetlen szagokat, gőzöket. A perimetrikus technológiát egyaránt alkalmazzák kürtős, falra szerelhető, sziget, illetve a munkapultból indításra automatikusan kiemelkedő modelleknél. A technológia a munkapultból kiemelkedő és a főzőlaphoz képest ferdén elhelyezhető készülékek kifejlesztését is lehetővé tette. Ezen típusok nagyobb mozgásteret biztosítanak a főzés során, és a főzőlap fölé hajolva sem ütközünk beléjük. Pontos beépítési paramétereiket, típustól függően a műszaki dokumentációban adják meg a gyártók.

Tisztítás

Fontos felhívni az üzemeltetők figyelmét a páraelszívó készülék használat közbeni helyes tisztítására is. A fényes nemesacél felületeket folyamatosan ápolni kell annak érdekében, hogy megőrizzük eredeti ragyogásukat. Erre a célra valók a speciális fémre alkalmas tisztítók, melyeket a gyártó általában ajánl a készülékekhez. Soha ne használjunk a tisztításhoz savas, maró hatású vegyszereket vagy érdes felületű szivacsot, inkább puha törlőkendőket.

Megvilágítás

A világítás tekintetében a gyártók két funkciót vesznek figyelembe. Egyik a dizájn, másik a főzőlap-megvilágítás. Energiatakarékossági szempontból előnyös a LED vagy a fénycsöves megoldások előtérbe helyezése, de az égők hozzáférhetőségéről is érdemes tájékozódni.

Összegzés

A piacon széles típusválasztékot kínálnak a gyártók a beépíthető, a fali, a sziget, illetve akár a mennyezetbe süllyeszthető páraelszívókból. A megfelelő stílus eldöntése után fontos tényező az is, hogy az elvárható minőséget is tudják az egyes készülékek. Egy jó forma és egy jól megválasztott paraméterekkel rendelkező páraelszívó meghálálhatja a befektetés árát. Általános szabály, hogy tisztában kell lenni a megrendelő főzési szokásaival és a konyha méretével is. Ha kicsi a helyiség és a főzés ideje is rövid, főként csak melegítésre használják a főzőlapot, akkor elegendő a kisebb, 350–400 m3/óra teljesítményű készülék. Ha nagyobb légteret kell „megvédeni” és a főzés a családban gyakori, hosszan tartó folyamat, akkor érdemes a nagyobb teljesítménykategóriát választani. Általános szabály, hogy hosszabb távon előnyösebb a légszállítási teljesítmény kissé túlméretezése, hiszen a használat következtében az elkoszolódás, eltömődés miatt teljesítményvesztés léphet fel.

Pászti Lajos

Forrás: http://faipar.hu/hirek/butor-design/3096,hogyan-valasszunk-elszivot-.html

This entry was posted in Konyhabútor tippek and tagged , , . Bookmark the permalink.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>